A fizioterápiáról

A fizioterápia kifejezés „fizio” része a görög „füzosz” szóból ered, és természetet jelent. Így nevéből adódóan a természet energiáit használja fel a gyógykezelésekhez. A fizioterápia a gyógyítás legősibb ága, hiszen a természet erőit már az ősember felhasználta a gyógykezeléshez. Gyógyító tevékenysége megfigyeléssel kezdődött. Felhasználta gyógyításra a napot, a vizet, a természet különféle kémiai, mechanikai és hőhatásait. A gyógyítás tehát az ember megjelenésével kezdődött, amikor a természet energiáit a gyógyítás szolgálatába állította.
 

Ez volt az első természetes gyógymód. E században a természetes gyógymódok mellett egyre nagyobb szerep jutott a kémiai szerekkel való gyógyításnak, mivel a kémiai szerek hatásmechanizmusa könnyebben felismerhető, jobban ellenőrizhető, mérhető. Ennek tulajdonítható, hogy ma már a kémiai szerekkel való gyógyítás háttérbe szorítja a fizioterápiában domináló fizikai ”szerekkel„ való gyógykezelést.